Szakértőket kérdeztünk...

Suhai-Hodász Gábor pszichológus válaszolt a szülési alternatívákhoz kapcsolódó kérdéseinkre.

- 100-150 évvel ezelőtt az asszonyok nagy többsége otthon szült. Azután jött az orvostudomány, a technika robbanásszerű fejlődése és vele az általános közvélekedés, kórházban kell szülni, a megfelelő feltételek ott biztosítottak. Mi az oka annak, hogy ma, a XXI. században ismét szülési „alternatívákról” beszélünk?

- Az úgynevezett alternatív szülészeti iskolák a XX. század második felében jelentek meg kórházi körülmények között. Ezek közös vonása, hogy a szülés természetes folyamatát hangsúlyozzák, vagyis azt, hogy a magzat kihordása és megszülése alapvetően élettani folyamat, és mint ilyen, különösebb orvosi beavatkozást nem igényel.

A nyaralás során jelentkező szezonális bőrfertőzésekre, illetve a leggyakrabban előforduló bőrt érintő gombásodásra helyezzük a hangsúlyt a dr. Kiss Zsuzsanna bőrgyógyász szakorvossal készült interjúnkban. A doktornő 1986-ban végzett a Semmelweis Egyetem általános orvosi karán, majd 4 évvel később szintén Budapesten bőrgyógyászatból szakvizsgázott. Fő profilként a klasszikus bőrgyógyászati ellátás területével - ezen belül elsősorban az allergiás, ekcémás problémákkal - foglalkozik.

A jól megérdemelt nyaralás megtervezésekor nem csak azon érdemes elgondolkodnunk, hogy a fürdőruha mellé csomagoljunk-e melegebb ruhadarabokat, ha esetleg hidegre fordulna az idő, hanem azt is meg kell fontolnunk, hogy saját, útitársunk vagy családunk egészségét hogyan óvjuk meg, hogyan előzzük meg, illetve kezeljük az esetlegesen felmerülő egészségügyi problémákat. Az interjúval arra keressük a választ, mit kell tartalmaznia egy gondosan összeállított útpatikának. A válaszadó, Pántyéné dr. Bujáki Rózsa szakgyógyszerész, ő lesz ebben a témában segítségünkre.

Az alvászavar egy sokak számára kevésbé ismert betegség, amelyre egy teljes tudományos diszciplína épül. Hazánkban Budapesten, Debrecenben, Pécsett, Szegeden és Győrben is találhatóak úgynevezett alváscentrumok, ahol a közgyógyellátás vagy magánrendelés keretei között elérhető ez az egészen speciális szakellátási forma a gyógyulni vágyó betegek számára.
A szakterület dimenzióiról, az ok-okozati összefüggésekről, a terápiás eljárásokról dr. Simon Márta neurológus szakorvost és szomnológust – alvásszakértőt – kérdeztük.

A hazai COPD gondozás néhány kérdéséről, a páciensek állapotának monitorozásáról, a témával kapcsolatos néhány gyakorlati kérdésről Dr. Huszár Tamás tüdőgyógyász szakorvost, a II. kerületi Tüdőgondozó részlegvezető főorvosát kérdeztük. Mai elképzelésünk szerint a tüdőbe bejutó ágensek (többnyire dohányzással bekerülő elsődleges vagy másodlagos dohányfüst, fosszilis égéstermékek, környezeti tényezők) hatására idült gyulladás lép fel, amely a hörgőket, a tüdő szöveti állományát képes tönkre tenni és átalakítani, krónikus bronchitist (hörgőgyulladást) és/vagy emphysemát (tüdőtágulást) létrehozva.

Rendszeresen szedjük egészségünk megőrzése érdekében, mégis legtöbbünk keveset tud a C-vitaminról, amelynek felfedezése Nobel-díjas orvosunk, Szent-Györgyi Albert érdeme. Az aszkorbinsav élettani hatásairól Dr. Ráthonyi Emesével, (belgyógyász, klinikai onkológus szakorvos) háziorvossal beszélgettünk.