x 
Kosár - 0 Ft

Kosár

A kosara még üres

Belépés Regisztrálás



Anyagcserénk zavarai

Metabolism of human organism. Cartoon young woman eating diet food for energy. Digestion, metabolic system and hormones concept. Abstract concept. Cartoon flat vector illustrationAz egyszerű ember számára az anyagcsere szó szinte egyenlő a test nyílásain történő ürítési aktussal. Pedig messze nem erről van szó. A táplálkozás során magunkhoz vett ételek és italok a szervezetben bonyolult folyamatok révén átalakulnak, majd a melléktermék eltávozik. Kérdések sora vetődik fel ennek kapcsán. Melyek az előbb említett bonyolult folyamatok, az embernek mely testrészei, szervei vesznek részt - és hogyan - ezekben a folyamatokban? Egyes tünetek, mint például a hasmenés, vagy a székrekedés, a hányás az anyagcsere zavarai, kérdés azonban mikor célszerű ezzel orvoshoz fordulni. A kérdésekre Dr. Kolbenheyer Erik belgyógyász, gasztroenterológus szakorvos válaszol.

- Az átlag-páciens számára hogyan határozható meg az anyagcsere?
- Az anyagcsere a sejtek szintjén végbemenő folyamat, melyből mi csak azt érzékelhetjük, hogy a bevitt étel és folyadék feleslege, vagy nem felhasználható része a szervezetben képződött melléktermékekkel együtt széklet, vizelet formájában távozik.
A páciensek gyakran úgy panaszolják a székelési ritmusváltozást, hogy felgyorsult, vagy lelassult az anyagcseréjük, a szorulástól vagy hasmenéstől függően.
Az emésztőszervek:Emesztoszervek

 


- Milyen a normális bélműködés, az optimális székletürítési gyakoriság?
- A normál székelési ritmusszám a napi 2-3 alkalomtól a heti 2-3 székürítésig váltakozik. Természetesen ezt számos egyéb körülmény befolyásolhatja.

- Mikor mondhatjuk, hogy normális a vizelési gyakoriság? Mikortól számít kórósnak a gyakoriság vagy a ritkaság?
- A vizelési gyakoriságot elsődlegesen a bevitt folyadék mennyisége határozza meg. Ez kevésbé kötött napi ritmushoz. Természetesen vesebetegség, szívbetegség jelentősen megváltoztathatja ennek mennyiségét és gyakoriságát.

- Mit célszerű figyelni a vizeleten, illetve a székleten?
- Minden, ami a szokásostól tartósan eltér, tehát 2 hétnél tovább tart, kivizsgálást indokol. Vannak olyan elváltozások is, mind pl. a véres széklet vagy vizelet, melyek esetén egyszeri észleléskor is kivizsgálás javasolt.

- Hogyan befolyásolja a rendszeres mozgás, a sport az anyagcserét?
- Mindenképpen pozitív irányú változást eredményez. Szorulásos pácienseknél gyakran javasoljuk a rendszeres mozgás megkezdését.

- Hogyan változik anyagcserénk a különféle életszakaszokban?
- Az idősödő korosztálynál gyakran előfordul a folyamatok lassulása, de ez összefügghet a mozgásszegényebb életmóddal, a kevesebb folyadékbevitellel is.

- Milyen fertőzések tünete lehet a hasmenés?
- Gyermekkorban nem bél eredetű fertőzések is okozhatnak hasmenést. Felnőtt korban a bélfertőzést provokáló baktériumok (Salmonella, Campylobacter, Shigella stb.) és vírusok (Calici, Rota stb.) a leggyakoribbak a hasmenés kialakulásában.

- Van-e különbség a helytelen étrend okozta hasmenés, és az ételfertőzés okozta hasmenés között? Egyáltalán van-e különbség hasmenés és hasmenés között?
- A hasmenés eredetének rengeteg oka lehet, külön tankönyvet tölthetne be ezek felsorolása. A fertőzéses hasmenésekhez gyakran társulhat láz.

- Befolyásolja-e a pszichés állapot? Ha igen hogyan?
- Az elhúzódó hasmenések hátterében nagyon gyakran áll lelki probléma, ilyen állapot pl. az Irritábilis Bél Szinróma/IBS is.

- Mikor forduljunk azonnal orvoshoz, ill. mikor és mit tehetünk saját magunk házilag is?
- Két hetet meghaladó panaszok, székelési ritmusváltozás, véres széklet esetén érdemes azonnal felkeresni orvosunkat. Hasmenés esetén a teendők attól függenek, hogy frissen jelentkező betegségről van-e szó, tehát valószínűleg fertőzésről vagy régebbi panaszokról.
Friss panaszok esetén az első lépés a diéta. Óvatosan szabad csak alkalmazni az un. székletfogókat vagy a bélműködést-gátlókat, veszélyeik lehetnek.
Az orvosi szenet, a görcsoldókat, a bél nyálkahártya nyugtatókat, a probiotikumokat a megfelelő tájékozódás után szabadon alkalmazhatjuk.

- Milyen étrendi hibák okozhatnak székrekedést?
- Kevés folyadék fogyasztása esetén bármely étel mellett ki tud alakulni szorulás. A gyümölcsök közül pl. a banán, vagy a mák tartalmú ételek (az utóbbinál az opiát hatóanyag miatt) okozhatnak szorulást.

- Milyen okból következhet be az, hogy valakinek állandó székrekedése van? Ez hajlam, genetikai adottság, vagy korfüggő?
- A szorulás hátterében hajlam, helytelen táplálkozás, kevés folyadék fogyasztása, gyógyszerek mellékhatása, pajzsmirigy alul működés állhat. Ezen állapotok nem korfüggők, már fiatal korban is jelentkezhetnek.
A legfontosabb, hogy minden friss keletű, elhúzódó hasmenés, vagy szorulás esetén ki kell zárni a végbél vagy vastagbél daganat lehetőségét.

- Ha valaki rendszeresen hashajtót szed, hozzászokhat ahhoz a szervezete úgy, hogy már nem is tud anélkül meglenni a későbbiekben?
- A tartós hashajtó szedése hozzászokást, illetve bél nyálkahártya károsodást okozhat.

- Mit tanácsol azoknak a pácienseknek, akik ezzel a problémával küszködnek?
- Érdemes gasztroenterológus segítségét kérni, és a háttér betegségek, problémák kizárása után biztos, hogy lehet érdemi tanáccsal segíteni a pácienst.

- A hányás milyen anyagcsere-betegségek tünete lehet?
- A hányás elég univerzális tünet, mert idegrendszeri történések, fülészeti betegségek, hasi megbetegedések, fertőzések kísérő tünete lehet. Az emésztőszervek közül bármelyiknek a megbetegedése okozhat hányást.

- Ha valaki kiadja gyomra tartalmát, ez többféle módon történhet: hányhat sugárban, vagy hányhat epét, hányféle módja van ennek a működési rendellenességnek?
- A sugárhányást felnőtt korban a központi idegrendszeri eredetű hányásoknál tapasztalhatjuk. A hányást nem minősíti, ha epét észlelünk benne. Azok az esetek fontosok, amikor vért vagy székletet észlelünk a hányadékban.

- Mitől függ, hogy ki mennyire izzad ugyanolyan munka elvégzése közben?
- Az izzadás mértéke a lelki állapottól, a szervezet folyadék feltöltöttségétől, az edzettségtől és a környezet hőmérsékletétől, páratartalmától függ.

- Szabad-e befolyásolni az izzadás természetes mértékét? (Állítólag egyes kozmetikumok gátolják az izzadást.)
- Egy-egy anatómiai régiónak, ha gátoljuk az izzadás készségét, nem okozunk bajt. Ez akkor lenne gond, ha az egész testet érintené a gátlás.

- Tudható, hogy a napi folyadékigény sok mindentől függhet, mégis gyakran konkrét literekben fejezik ki az emberi szükségletet?
--Ezek a számok többnyire egy átlag súlyú, egészséges ember, átlagos napi tevékenysége melletti folyadék igényét jelölik valamilyen hőmérsékleti státusz mellett.

- Meg lehet-e azt egyáltalán határozni, hogy például egy 60 kg-os embernek x liter, de egy 90 kg-osnak már y liter vízre van szüksége?
- Ezt így külön nem szokták a napi gyakorlatban kiszámolni. Ennek súlyos állapotú betegek kezelésében, illetve meleg környezetben végzett munka esetén van nagy jelentősége.

- Azonos körülmények között lehet nagy eltérés az emberek folyadékigénye között?
- Igen, hiszen pl. egy lázas, vagy hasmenéses embernek sokkal nagyobb a folyadék igénye, mint egy hasonló körülmények közt lévő egészségesnek.

Tisztelt Főorvos Úr! Köszönjük, hogy válaszolt a kérdésekre.
Az interjút készítette Offenbeckné dr. Sólyi Ilona
A cikk egy korábbi interjú rövidített változata.

Dr. Kolbenheyer Erik elérhetősége

© Lágymányos Patika és WEBáruház - 2011 - 2023 | Adatkezelési tájékoztató | Jognyilatkozat | Impresszum
A honlap oldalain található gyógyszerrel kapcsolatos információk betegség esetén nem helyettesíthetik a szakember megkeresését.
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót és kérdezze meg gyógyszerészét!