Vérnyomásmérés – mikor, miért, hogyan?

A vérnyomás rendellenességei számos belgyógyászati betegség tüneteként jelentkezhetnek, ezért mérése bizonyos esetekben, vagy rendszeresen rendkívül fontos. Dr. Jánoskuti Lívia belgyógyász, kardiológus - az orvostudományok kandidátusa, a Semmelweis Egyetem habilitált doktora - a Magyar Belgyógyász Társaság és a Magyar Kardiológus Társaság tagja válaszol a témával kapcsolatban feltett kérdéseinkre:

- A vérnyomás mérésekor 3 érték jelenik meg a vérnyomásmérőn: a szisztolés és a diasztolés vérnyomás értéke, valamint a pulzusszám. Mit jelentenek ezek az értékek?
- Az első szám a szisztolés érték, az a nyomás, ami a szív összehúzódásakor a bal kamrából az aortába lökött vérmennyiség következtében alakul ki.
A második szám a diasztolés érték, mely a szívverések közötti nyomást mutatja. Ez az érfal rugalmasságával függ össze.
A harmadik szám a pulzus, mely az egy perc alatt történt szívösszehúzódások számát mutatja.

- Milyen tünetei vannak az alacsony, illetve a magas vérnyomásnak?
- Mind az alacsony, mind a magas vérnyomás lehet tünetmentes.
Felnőtteknél alacsony vérnyomásnak tartjuk a 90 Hgmm vagy ennél alacsonyabb szisztolés értéket. Egészséges embereknél minden kóros hatás nélkül is mérhető lehet ilyen érték, de kóros körülmények között általában gyengeséget, szédülékenységet, verejtékezést, esetleg tudatzavart okozhat.
Magas vérnyomás esetén, 140/90 Hgmm érték felett gyakori a tarkótáji lüktető fejfájás, mely jellegzetesen reggel jelentkezik, a nap folyamán enyhül, de bármely típusú fejfájás előfordulhat. A vérnyomás hirtelen megemelkedése fejfájással, aluszékonysággal, zavartsággal, látás-zavarokkal, valamint émelygéssel és hányással járhat.

- Milyen szerepe van az életkornak a vérnyomás értékeket illetően? Vannak életkor-specifikus normál értékek mondjuk a 30, az 50 körüli, vagy épp a 65 év feletti korosztály számára?
- A normális vérnyomás 18-és 65 év között 120-129/70-79 Hgmm
A kezelési célértékek:
• 18-65 év között 130/70-79 Hgmm vagy alacsonyabb, de ne legyen 120/ alatt
• 65-79 év között 130-139/70-79 Hgmm
• 80 év felett is lehet a célérték 130-139/70-79 Hgmm, de az érték lehet magasabb, ha esendő magányos idős betegről van szó. Egyébként a 2018-as ESC hypertonia ajánlás 80 év felett a vérnyomás kezelését akkor javasolja indítani, ha az érték magasabb, vagy egyenlő 160/90 Hgmm

- Melyek azok az élethelyzetek, amikor vérnyomást célszerű mérni hosszabb időn keresztül?
- Minden felnőtt embernek ismerni kell a vérnyomás értékét.
• 50 év alatt:
ha <120/80 Hgmm (optimális kategória), akkor ellenőrzés 5 évente,
ha 120-129/80-84 Hgmm (normális kategória), akkor 3 évente,
ha 130-139/85-89 Hgmm (emelkedett normális kategória), akkor legalább évente meg kell ismételni a vérnyomás mérést.
• 50 év felett minden vérnyomás kategóriában megfontolandó a rendelői vérnyomás gyakoribb ismétlése, mert az életkor előrehaladtával a szisztolés érték meredeken emelkedhet.
A vérnyomás gyógyszeres beállítása során célszerű legalább naponta kétszer (reggel és este) a vérnyomás mérése és az eredmény rögzítése, hogy az orvos megfelelően tudja a kezelést szükség szerint módosítani.

- Hogyan változik valakinek a vérnyomása, ha nyugodt állapotban, vagy valamilyen fizikai terhelést követően méri a vérnyomását?
- Bármilyen lelki, vagy fizikai stressz emelheti a vérnyomást kóros tartományba.

- Mekkora eltérés lehet a normál állapotban végzett vérnyomás mérés ill. az un. „fehér-köpeny effektus” eredménye között, (amikor a betegnek orvos vagy nővér a rendelőben, a kórházban végzi a vérnyomás mérést)?
- Hypertonia diagnózist egyszeri rendelői vérnyomásmérés alapján nem lehet diagnosztizálni. Ismételt mérések otthon ill. ABPM mérések eredménye alapján lehet csak kimondani.
„Fehérköpeny-hypertonia” akkor merül fel, ha a rendelőben 140-159 /90-99Hgmm (első fokozatú hypertonia) értéket mérünk vagy, ha jelentősen magasabb vérnyomást mérünk hypertonia okozta szervkárosodás (pl. szemfenéki eltérések, vese funkció romlás, szívizom vastagodás) nélkül.
Ha a rendelői vérnyomás magasabb 180/110 Hgmm értéknél, akkor kevés a valószínűsége annak, hogy csak fehérköpeny hypertoniáról van szó.

- Érdemes-e egy bizonyos életkor felett a vérnyomást rendszeresen mérni, és ha igen, milyen gyakran? Hetente, naponta?
- 50 év felett érdemes gyakrabban (havonta, félévente) a vérnyomást ellenőrizni.

- Igaz-e az állítás, hogy 1 mérés nem mérés, ezért célszerű a vérnyomást háromszor egymás után mérni?
- Általában javasolt a mérést 1-2 perc különbséggel megismételni, de csak akkor szükséges harmadik mérés, ha az első kettő között több mint 10Hgmm különbség volt.

- Mire kell ügyelni a rendszeres vérnyomás mérése során, gondolunk itt a testhelyzetre, az időpontra, fizikai, érzelmi állapotra?
- Csendes szobában, legalább 5 perces nyugalomban, ülő helyzetben a hátat és kart megtámasztva kell a mérést elvégezni.

- Ha vérnyomásmérőt akarunk vásárolni, felmerülhet a kérdés, csuklós, vagy felkaros készüléket vegyünk. A mérési eredményt illetően van különbség a kettő között? Milyen szempont szerint döntsünk?

- A felkaron történt vérnyomás mérés az elfogadott az orvosi gyakorlatban, mert annál pontosabb az eredmény, minél közelebb van a használt artéria a szívhez.
- Ha azonban olyan vastag a felkar, hogy a mandzsetta nem éri körbe, akkor a csuklón történhet a mérés.

- Ma már válogathatunk a vérnyomásmérők között aszerint is, hogy azok az eredményt akár magában a készülékben, akár a telefonunkon rögzíthetik. Segíti ez az orvos munkáját, ha igen, mikor van ennek kiemelt jelentősége?
- A magas vérnyomás diagnózisa és kezelése során van jelentősége annak, hogy több mérést végezzünk és annak eredményét bemutatni is tudjuk.

Kedves Főorvos Asszony! Köszönjük az interjút!
Dr. Jánoskuti Lívia elérhetősége – Új Szent János Kórház
Az interjút készítette: Offenbeckné dr. Sólyi Ilona