Mit kell tudni az immunrendszerről?

Március van, közeledik a tavasz, de még mindig küzdeni kell az ilyenkor jelentkező fertőzéses betegségek ellen. A téli vírusok elleni védekezést nem ősz végén, tél elején kell elkezdeni. Egész évben erősítenünk kell immunrendszerünket. A vírusok, baktériumok legyőzéséhez szükséges erős védekezőrendszert nem lehet egyik napról a másikra felépíteni, de tény, hogy még most is meg lehet tenni az óvintézkedéseket.
Beszélgető társunk Dr. Balaicza Erika belgyógyász főorvos.

• Köszönjük, hogy elfogadta felkérésünket. Kérem, röviden meséljen szakmai pályafutásáról? Miért kezdett el orvosként „natúrmedicinával” foglalkozni?

• Már kezdő orvos koromban feltűnt, hogy sok beteg panaszain nem tudunk segíteni még akkor sem, ha újabb gyógyszereket adunk a meglevők mellé. Gyakran már azt sem tudtuk eldönteni, hogy az új tünetet a gyógyszerek együttes hatása vagy mellékhatása okozza, vagy azok nélkül is előfordulna. A krónikus betegségek, illetve funkcionális vagy regulációs zavarok egy részén pedig gyógyszerekkel nem vagy mérsékelten lehet csak javítani. Ezért kerestem azokat a módokat, amikkel „nem ártva” tudok segíteni akkor is, ha a szokásos módszerek nem válnak be.

• Mi az oka annak, hogy immunrendszerünk télen gyengébben működik?

• Télen kevesebb vitamindús és vitális anyagokban gazdag ételt és italt fogyasztunk, kevesebbet vagyunk napsütéses friss levegőn, a hideg miatt könnyebben lehűlnek a szövetek, és csökken az ellenállóképességük. Ráadásul ősztől tavaszig erősebb a stressz a munkahelyen és az iskolákban is, aminek következtében több stresszhormon termelődik, és ez csökkenti az immunsejtek aktivitását.

• Hogyan működik az immunrendszerünk és melyek azok a szerveink, amelyek irányítják ezt a folyamatot?

• Legtöbbször teljesen észrevétlenül folytatja tevékenységét, tudomásunkra sem jut, ahogy nap mint nap leküzdi azokat a rosszindulatú, hibás struktúrájú sejteket, melyek milliószámra keletkeznek bennünk, s egy jó búvóhelyre lesnek, hogy aztán befészkeljék magukat, s önálló életet kezdhessenek egészségünk rovására. A baktériumok, vírusok és gombák elleni küzdelem is teljesen észrevétlen marad mindaddig, míg az immunrendszer erősebb. Panasz, tünet, betegség csak akkor alakul ki, ha az immunrendszer megadta magát, s a harcban alul maradt.
• Az egész védőmechanizmust „belső orvosunk”, a legfontosabb immunszervek (csecsemőmirigy, lép, csontvelő, máj, nyirokcsomók, mandulák) irányítják. Ezek az érzékszervek, a hormonrendszer, a nyirok-és az idegsejtek segítségével tájékozódnak testünk állapotáról. Az idegen anyagok betolakodását a légutakban a csillószőrök, a többi nyálkahártyán a velünk élő normál baktériumok akadályozzák meg első védelmi vonalként. A következő védősáncot a nyirokcsomók és mandulák képezik, amelyekben harcra készen állnak a nyiroksejtek, hogy támadásba lendüljenek. Ha még ismeretlenek a betolakodók, akkor a memóriasejtek segítségével nyilvántartásba kerülnek, hogy máskor sokkal hamarabb megindulhasson ellenük a védekezés. A felismerésért felelős „kémkedő” nyiroksejtek a segítő (helper) sejtek révén gyorsan riadót fújnak a támadásért és tisztogatásért felelős sejtek (limfociták, makrofágok, plazmasejtek) felé. Ezek egy része a nyirokerekben, nyirokcsomókban és más nyirokszervekben, illetve a kötőszövetekben várja a parancsot. A csecsemőmirigyben található gátlósejtek azért felelősek, hogy az ellentámadás nehogy túlzott legyen. A segítősejtek riadójára a plazmasejtek óriási számban és gyorsasággal kezdenek szaporodni, majd olyan fehérjéket (ellenanyagokat) bocsátanak ki magukból, melyek lefegyverezik, hatástalanítják és az ölősejtek (killersejt), ill. az eltakarító makrofágok számára könnyen hozzáférhetővé teszik az idegeneket. A killersejtek „szétroncsolják”, a takarítósejtek bekebelezik és lebontják a kórokozókat. Ahhoz, hogy minden tökéletesen működjék, ne legyen túl lassú, túl gyenge vagy épp túlzott a védekező harc, hihetetlen sok mindennek kell összhangban lennie, együttműködnie és megfelelő arányban rendelkezésre állnia. Az orvostudomány ugyan már felbecsülhetetlenül sok információval rendelkezik az immunrendszerről, mégis nehéz a gyakorlatba, a gyógyítás és megelőzés síkjára lefordítani és alkalmazni a meglevő információkat.

• Melyek azok a leggyakoribb szimptómák, amelyek jelzik, hogy szervezetünk védekezőrendszere megsérült?

• Fokozott kimerültség, alvászavar, levertség, tompa vagy sajgó izom-és ízületi fájdalmak, visszatérő fertőzések, elhúzódó gyulladásos betegségek és gyakori visszaesés. Gócos betegségek és azok szövődményei, pl. fogászati vagy melléküreggyulladás miatti ízületi-, szív- vagy vesepanaszok, allergiák és túlérzékenységi reakciók jelentkezése.

• Milyen tényezők befolyásolják immunrendszerünk ellenállóképességét?

- A tartós és túl nagy stressz
- Az alvászavarok – a krónikus kialvatlanság erős immun-szupresszor (immun-gátló)
-  A rendszertelen és egészségtelen táplálkozás
- A vitamin-és ásványisó bevitel és tartalékok csökkenése, kimerülése
- A rossz emésztés
- Élvezeti szerek: különösen a kávézás és az alkoholfogyasztás, de a drogok használata is
- A gyógyszerek: (antibiotikumok, hormonok – szteroidok, fogamzásgátlók, daganatgátlók, fájdalomcsillapítók)
- Pszichés hatások: az állandósult kedvetlenség, örömtelenség, szorongás és a depresszív hangulat, valamint a félelmek nagyfokban lerontják a szervezet ellenálló és megküzdő erejét.
- Környezeti hatások: elsősorban a környezetszennyező anyagok, ionizáló sugarak, elektro-szmog és a különböző vegyszerek, adalékanyagok nem kívánatos hatásainak köszönhető, hogy mind több krónikus betegség alakul ki a fejlettebb ipari országokban.

• Végezetül mivel tudnánk aktiválni szervezetünket, hogy a betegségekre ellenálló legyen? Ön milyen terápiákat alkalmaz az immunrendszer erősítésére?

- A kiegyensúlyozottabb és egészséges táplálkozás, elegendő folyadékbevitel, rendszeres mozgás – főleg friss levegőn napsütésben nemcsak gyógyír, de a megelőzés fő módja is.
- A heti 1-2x ismételt szauna, naponkénti meleg-hideg váltott zuhany is jól tisztítja a nyirokrendszert, erősíti az immunsejtek aktivitását.
- A gyógynövények közül a macskakarom, kasvirág, orbáncfű, legyezőfű, csűdfű tartalmú oldatok, teák, kapszulák javasoltak. Természetes „antibiotikumként” hatnak a grépfrútmagcsepp, az ezüstkolloid, a fokhagyma, vöröshagyma, mustár, torma, teafaolaj.
- A vitaminok közül főleg a C-vitamint, a B-vitamin csoport tagjait kombináltan, az E-vitamint, a D-vitamint és a béta-karotint szoktam nagy adagban javasolni. Ezekhez cinket és szelént is érdemes nagyobb dózisban és kúra-szerűen szedni.

• Köszönjük az interjút. Jó egészséget kívánunk!

Dr. Balaicza Erika
Belgyógyász főorvos
Biológiai daganatkezelés, vitamininfúziók, immunerősítés, allergiák és intoleranciák, Lyme-kór, emésztési zavarok… kezelése
Tel: 06/20-588-28-10
Tel: 06/70-422-44-39
Online bejelentkezéshez kattintson ide
www.balaicza.hu
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.